Balatoni romok és hóvirágmezők

Mi mindig úgy vagyunk vele, hogy – már – jól indul egy kirándulás, ha a Balaton közelében járunk, vagy ha a célja hóvirágmezők felfedezése. Nos, ha ez a kettő párosul, akkor pedig megütöttük a főnyereményt. Így esett meg, hogy a hétvégén kéktúrázás közben nagy meglepetésünkre olyan hóvirágmezőkre bukkantunk, hogy csak ámultunk-bámultunk. Mivel több részen még bimbósak voltak a virágok, úgy gondoltuk, gyorsan meg is írjuk nektek, hova menjetek a napokban kirándulni. Csodálatos romokat fogtok találni, s amerre csak a szem ellát, hóvirágokat, hóvirágokat, hóvirágokat.

A kirándulás útvonala

Táv: 8 km,  Csicsói erdészház – Nagyvázsony (vár), kék jelzés

Ajánljuk: bárkinek – kellemes kirándulás a család aprajának és nagyjának egyaránt

Ez a 8 km erőnlétben nem tartogat kihívásokat, látnivalóban annál többet. Szinte alig indul el az út, mire az első pihenőhelyhez érkezünk, az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett pálos kolostor romjaihoz. A tálodi kolostort a 13. században alapították, a pálosok a 15. század végén elhagyták, ezután egészen az 1552-es pusztulásáig ferencesek lakták. A török harcok nem kímélték az épületet. Több századnyi feledés után Rómer Flóris bukkant rá a növényzettel teljesen benőtt romokra. A romtól pár lépésnyire található a Kinizsi-forrás – ez a bővizű forrás nyújtott lehetőséget a kolostor alapítására.

Utunk ezután kiér az erdőből és egy mezőn, majd a Vázsonyi-Séd patak mellett vezet tovább. Következő megállónk Tálod falu Szent Ilonáról elnevezett templomának romja mellett van. Az erdőbe olvadó apró templomról nem sokat tudunk. A kolostorhoz képest csak jóval később, az 1970-es években tárták fel, a falak megóvására 2007-ben került sor.

Amint elhagyjuk a tálodi emlékeket (és ezzel együtt kirándulásunk hóvirágmezős részét) kevés séta után Nagyvázsony határába érkezünk. Előbb egy jókora kút jön velünk szembe, majd a vázsonyi pálos kolostor büszke romjai. A kolostor története ugyan rövid, de annál fontosabb tárgyi és történelmi emlékek kapcsolódnak hozzá. Kinizsi Pál és apósa alapította, lakói korábban a tálodi kolostorban élt pálos szerzetesek. Itt temették el 1494-ben Kinizsi Pált, itt készült az értékteremtő pálos kultúra egyik legfontosabb emlékeként a Festetics-kódex (csakhogy a legismertebbet említsük). Az épületet 1543-ban hagyják el a szerzetesek, 1552-ben pedig a törököktől félvén a helyi várőrség felrobbantotta. Köveit egyrészt a vár falainak megerősítéséhez használták fel, másrészt pedig a falu lakosságának tettek jó szolgálatot (házépítésnél).

A kolostor után a jelzést követve hamar eljutunk a várig, ahol aztán naphosszat el lehet lenni. A várat valamikor a 14.és 15. század fordulóján emelték, leghíresebb tulajdonosa Kinizsi Pál, aki 22 éven át állt Nagyvázsony és birtokainak élén. A vár négyszögletű tornya az egyik legépebben fennmaradt csigalépcsős gótikus lakótorony hazánkban. Mindenképpen menjetek fel a tetejére, gyönyörű a kilátás. A nyugati szárnyban kapott helyet a lakosztály és itt található az a kápolna is, amely ma Kinizsi sírkövét őrzi. Ha kijöttök a várból, sétáljatok még fel a dombra a Vári-templomig, majd piknikezzetek egy nagyot (ha eddig nem tettétek volna meg 🙂 ).

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél még több hasonlót olvasni, csatlakozz Facebook-oldalunkhoz, hogy elsők között értesülhess a legújabb posztokról. Köszönjük, ha megosztod másokkal is!

A képeket minden esetben, amikor nem tüntetjük fel a forrást, mi készítettük. Kérjük, hivatkozz, ha felhasználod ezeket. 😉