A Vendégház két szobával rendelkezik, melyekben 8 fő elhelyezését tudjuk biztosítani. Külön fürdőszobával és WC-vel, valamint teljesen felszerelt konyhával várjuk vendégeinket.
Az udvaron zárt parkoló lehetőséget, valamint bográcsgulyás főzéséhez és szalonnasütéshez tűzrakó hely, medence áll vendégeink rendelkezésére.
Számos kultúrtörténeti emlék, múzeumok, kastélyok, kiépített túra útvonalak, tanösvények segítik az Aggteleki Nemzeti Park megismerését. Csodálatos fekvésű erdőit ritka növény- és állatvilág gazdagítja. Völgyeiben tiszta vizű hegyi patakok csörgedeznek, ideális pihenőhelyül szolgálnak a természet szerelmeseinek.
Üdülési csekket elfogadok.
A 27-es sz. főközlekedési úton Szalonnáról az Aggteleki-karszt felé haladva érünk Perkupára, a 960 lakosú, festői szépségű faluba. Van vasúti megállóhelye – a Galyaság települései megközelíthetők a Miskolc-Tornanádaska vasútvonalról.
Középkori település, a község neve az árok jelentésű, szláv eredetű ,Priekopa’ helynévből keletkezett. Néprajzi, építészeti vonatkozásban érdekesek a Varbóc felé vezető út mentén, a református templom mögött a falu kis patakja felett átívelő kőhidak. Figyelmet érdemelnek a régi parasztházak is, melyekből sajnos egyre kevesebbet lehet látni.
Perkupa lakosságából a múlt században sokan vállaltak munkát nagyobb építkezéseken. Dolgoztak kúriák, templomok, kastélyok javításán és építkezésein. Így megismerték a korabeli stílusok díszítőelemeit, és ezeket lakóházaikon is alkalmazták. Ezért fedezhetjük fel a falu régi parasztházain a barokk, copf, klasszicista, eklektikus elemeket, szépen összeegyeztetve a népi építészet díszítőformáival: virágok, tulipánok, szőlőfürt és szív alkalmazásával.
Érdemes végigsétálni a református és katolikus templomot összekötő Petőfi Sándor utcán, ahol a legtöbb védett ház található.
A község református temploma 1800-ban, barokk stílusban, három-boltszakaszos hajóval és egyenes záródású szentéllyel épült. Homlokzata előtti hegyes-sisakos tornyát 1837-ben építették.
A vasútállomás közelében álló katolikus templom 1805-ben épült, benne 18. századi Madonna-szobor áll.
A község közelében működött hazánk első gipszbányája. A gipsszel együtt bányászott anhidritet az alföldi szikes talajok javítására használták.
