Velem szállás - M&S vendégház | Velem szállások - SzállásKérés.hu

Dunántúl legmagasabb hegye, az Írottkő szomszédságában szerényen megbúvó Velem település bár közel egy évszázada áll a turizmus középpontjában, valami csoda folytán meg tudta őrizni báját és természetes romlatlanságát.

A körülbelül négyszáz fős település nevét a beavatottak az egész országban ismerik. Velem mikroklímája, nyugalma, természeti és kulturális gazdagsága nemcsak a közeli Kőszegről és Szombathelyről csábítja ide a látogatókat. Számtalan fővárosi és egyéb távollakó keresi fel a helyet turistaként, s nem ritkán büszke nyaraló-tulajdonosként. A falu főutcáján immár évtizedek óta háza van például Törőcsik Marinak, aki jellegzetes kalapjaiban nyaranta szerves tartozéka a faluképnek.

Ha Kőszeg felől jövünk, célszerű az Irottkő Nemzeti Park legszebb részein átkanyargó, hosszabb, de annál hangulatosabb erdei utat választani, azt amely a térkép szerint az osztrák határ mellett kígyózik. Itt saját szemünkkel győződhetünk meg, hogy ami régen átok volt, az most jól jön. A kommunista-éra során a hermetikusan lezárt nyugati végeke semmi nem épült, lélek is alig tehette be ide lábát, így a mély völgyekben és a komolyan zöldellő hegyoldalakon a természet maradt az úr.

Szombathely, illetve Gyöngyösfalu felől érkezve más kép fogad bennünket. Már sok-sok kilométer távolságból fehérlik az 582 méter Szent Vid-hegyen épített egyik faluszimbólum, a Szent Vid-templom. Velemben egy napnál több időt tartózkodva senki nem ússza meg meglátogatását. A piros tetős kis kápolna nemcsak a szemet, a testet is vonzza. Az épület autóval egy hegyi szerpentinen is megközelíthető, de szép időben nem okoz problémát a hegyen való felgyaloglás sem.

A templom helyén az ie. 11-13. században erődítmény állt, amely a völgyet felügyelte. Lábánál fémműves telep volt, ahol bronz és aranytárgyakat készítettek. Az 1970-es évek végén őskori szabadtéri múzeumot építettek itt, de mára hiába keressük az egyes útikönyvek által lelkesen emlegetett újjáépített épületeket, teljesen tönkrementek, eltűntek. Az ásatások nyomai még megvannak, vigyázzunk a közlekedéssel, mert az egyik ? egy irtózatosan mély, csak ímmel-ámmal lekerített sziklaüreg - életveszélyes.

A barokk templomot a 17. századtól jelzik a források. A 18. századtól búcsújáró hely, mai alakját egy 1859-es átépítéssel nyerte el. Habár az épület is szép, a templom hangulatát legalább ennyire maghatározza a magányos dombtető, a hatalmas fák és a templomkapuból elénk táruló pompás kilátás.
A faluba leginkább a nyugalom és a csend miatt érkeznek a vendégek, amely életformának szerves része a séta. Emez tevékenységre a legalkalmasabb a terep a Velemet körülölelő erdők, de ha óvatosan kultúrát is akarunk szürcsölni, azért akad némi tipp.

A település főutcáján, a Rákóczi úton haladva még jócskán állnak oszlopos, tornácos porták. Tél kivételével szinte minden évszakban találunk itt becsületkasszás termékeket, amely intézményen mindig elámulnak az ország más végéből jött látogatók. A Rákóczi útnak a felső végében található az úgynevezett Alkotóház, a hajdani Stirling-villa, amely mellett szabadtéri színpad, fazekasműhely, kovácsműhely, textil- és fafaragó kapott helyet. Tavasztól őszig havonta egyszer-kétszer nagy szabadtéri hepajokat szoktak itt rendezni, kézműves-vásárokkal, evés-ivással. (Jellegzetes helyi étel a kürtöskalács.)

Több mint érdekes, hogy ebben a villában helyezték el a miniszterelnökséget, s őrizték a magyar királyi koronát 1944. december 29. és 1945. március 19. között. A korona őrzésére kialakított apró emlékhelyet a kézműves műhelyek mögött találjuk.

Ha felsétálunk az abszolút jellegtelennek induló Dózsa György utcán, egy szűk kilométer után beleütközünk a Pákó-dűlő pincéibe, présházaiba. Sajátságos látványt nyújtanak ezek a fehérre meszelt, félig romos-félig újjáépített, általában kőből épült, mestergerendával alátámasztatott födémű épületek. Jellegzetességük, hogy a tetőzetük a bejárat felett üstökösen előreugró, nyitott oromzatú, az épületek végén lekontyolt kialakítású.

A Kőszegszerdahely határában álló vízimalom elvileg Velemhez tartozik. Utolsó tulajdonosáról Shulter-féle vízimalomként ismert. A szerkezet működőképes, 1980 óta ipari műemlékként funkcionál.

&am